Azt hiszed, csak cuki kutyusokkal foglalkozom?

Hát… nem egészen.
Bár tény, hogy sokszor megkapom ezt a mondatot, és ilyenkor mindig elmosolyodom.

Igen, valóban szerencsés vagyok. Nap mint nap kutyusokkal dolgozhatok, figyelhetem a fejlődésüket, segíthetek nekik visszanyerni a mozgás örömét.

De a valóság ennél sokkal több. 

Sokan azt gondolják, hogy azért lettem kutya fizioterapeuta – több mint 25 év marketing és kommunikációs munka után –, hogy végre ne kelljen emberekkel foglalkoznom.

Pedig pont az ellenkezője igaz. A munkám egyik legfontosabb része: az ember. A GAZDI.

Amikor egy kutyus hozzám kerül, vele együtt egy történet is érkezik. Egy gazdi, egy család, egy közös élet. És amikor hetekre vagy akár hónapokra részévé válok a mindennapjaiknak, azzal együtt jár az is, hogy bevonódom.

És ez így van jól.

Mert egy kezelés nem "letudható feladat".
Nem egy kipipálandó alkalom.

A fizioterápia nem csak a kutyusról szól. A gazdi–kutyus kapcsolat az egyik legerősebb kötelék. Tele szeretettel, bizalommal – és felelősséggel is.

A kutyus nem jön el egyedül a kezelésre.
Nem ő végzi a gyakorlatokat otthon.
Nem ő érti, mi az a tudatos, megelőző életmód.

Ezt a tudást a gazdinak kell megkapnia.

És az én feladatom nemcsak az, hogy kezeljek, hanem az is, hogy tanítsak, támogassak, és végigkísérjem a gazdikat ezen az úton.

Hogy értsék, mit miért csinálunk.
Hogy magabiztosan tudjanak segíteni a saját kutyusuknak.
Hogy ne csak "kezelésre járjanak", hanem valódi változást hozzanak az életükbe.

Én ezt mindig szeretettel adom át. Mert ez nem csak munka számomra.

Ez a hitvallásom.